Bár a magyar lakosság hitelállományának csak kis töredéke a devizában felvett és devizában visszafizetendő hitel, a PSZÁF adatai szerint az év első 9 hónapjában 57,8 %-kal növekedett a lakosság által felvett devizahitelek állománya.
A devizahitelek kamatai jelenleg alacsonyabbak, mint a forintban felvett hitelek kamatai. A fogyasztó számára e mellett külön előnyt jelentett, hogy a forint árfolyamának erősödésével egyre kevesebb forintot kellett fizetnie a devizában kifejezett törlesztő részlet fejében, azaz a hitel futamideje alatt is "olcsóbbá" vált.
Tudni kell, hogy a devizahitelt főképp a jelenlegi kamat és árfolyam politika következtében kialakuló kamat- és árfolyam kondíciók teszik vonzóvá, ugyanakkor ez az előny nem örökérvényű, maradandóságára nincs közgazdasági vagy jogi garancia. Ha például a forint árfolyama gyengülne, akkor a devizában kifejezett törlesztő részlet a gyengüléssel arányosan magasabb lesz, azaz drágul a hitel.
A forint árfolyamsávja, azaz árfolyam változási tartománya 2001. májusától a korábbi 4-5 %-ról 30 %-ra bővült. Ez azt jelenti, hogy amíg korábban csak legfeljebb 4-5 %-nyit változhatott a devizahitelek törlesztő részleteinek forintértéke, addig a jelenlegi árfolyamsávban a forint gyengülése - mivel gyakorlati valószínűsége igen csekély, elméletileg! - a 30 %-ot is elérheti, ezért a devizahitelek árváltozási tartománya, ezzel mind a nyereség mind a veszteség elérhető mértéke jelentősen megnőtt.
Egyszerűbben szólva: a devizában kifejezett hitellel jelentős árfolyamnyereség érhető el (ha erősödik a forint, ugyanannyi devizáért kevesebbet kell fizetni), de ugyanilyen mértékű veszteséggel is számolni lehet (ha gyengül a forint, ugyanannyi devizáért többet kell fizetni). Például, ha az adósnak egy 200 eurós törlesztőrészlet teljesítéséhez eurót kell vásárolnia, a részlet kifizetéséhez 236 Ft/EUR árfolyam esetén 47 200 Ft-ot, 246 Ft/EUR árfolyam esetén pedig 49 200 Ft-ot kell fizetnie.
A veszteség és nyereség természetesen akkor érinti érzékenyen a háztartást, ha jövedelme (jövedelmének legalább a törlesztő összeget fedező része) nem ugyanabban a devizában áll fenn, mint a hitele. Ha ugyanis ugyanabban a devizában adósodott el valaki, mint amiben a jövedelme keletkezik, és amiből visszafizet, a két árfolyamhatás semlegesíti egymást.
A forint árfolyama jelenleg az euróhoz van kötve, és a többi devizát is az eurón keresztül jegyzik. Ez azt jelenti, hogy az a háztartás, amely nem euróban, hanem más devizanemben - például svájci frankban vagy amerikai dollárban - vett fel hitelt, a forint/euró árfolyamkockázatán kívül az euró/svájci frank vagy euró/amerikai dollár árfolyamkockázatának is ki van téve. Ennek következtében az árfolyamváltozások "halmozottan" érinthetik a háztartások anyagi helyzetét.
A devizahitel felvételekor tehát nem szabad megfeledkezni az árfolyamkockázatokról sem, és célszerű tájékozódni a hitelnyújtó által ennek kiküszöbölésére ajánlott kiegészítő termékekről, így az árfolyam-biztosítás vagy a devizaopció lehetőségeiről.
Ezek a kiegészítő termékek, bár a bizonytalanságot csökkentik, természetesen pénzbe kerülnek. Több devizahitelt nyújtó intézmény lehetőséget biztosít ügyfeleinek arra is, hogy kamatperiódusonként egyszer átváltsák hitelüket forintra. Ezzel a lehetőséggel akkor érdemes élni, ha az ügyfél a saját jövedelmi helyzete ismeretében átértékeli a helyzetet, és úgy ítéli meg, hogy tovább nem kockáztat, az árfolyamkockázat számára a továbbiakban már nem vállalható.
