Új kormányrendelet (181/2003. (XI.5.) szabályozza 2003. december 05-i hatálybalépéssel a lakásépítéssel kapcsolatos jótállási kötelezettségeket. Többek között e rendelettel foglalkozott a MALOSZ (Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége) 2004. Január 16-i konferenciáján, ahol az újdonságok ismertetésén túl a lakásépítők felvetéseiben lényegi szakmai bírálatok is elhangzottak, melyek a rendelet módosítását igénylik.
A lakás vevők jogosultsága 3 évig áll fenn, melyet a szabályozott módon érvényesíthetnek, és új elemként kibővül a jótállás az épületek szigetelésére, külső vakolására, a garázsra (teremgarázs), klímaberendezésekre, és az elektromos szerelések csatlakozó aljzataira, és kapcsolóira is.
A jótállás kötelezettjét – a vállalkozót – azonban az új rendelet méltánytalanul hátrányos helyzetbe kényszeríttette azzal, hogy megszüntette a vállalkozó szállítóját, és alvállalkozóját illető jótállást, így a vevő felé a vállalkozó köteles egymaga a jótállást viselni a termék gyártók, és szállítók helyett is.Megjegyzés: az új kormányrendelet törölte az előző rendelet – 53/1987. 10 §. (1) pontját.) amely az alábbiakat tartalmazza:
„ A vállalkozó szállítóját és alvállalkozóját a rendelet feltételei szerint jótállási kötelezettség terheli a vállalkozóval szemben az azokra általuk szolgáltatott termékekre és az elvégzett munkákra amelyek felhasználásra kerültek a lakóépület olyan részeiben, amelyekre a vállalkozót az 1. §. Szerint jótállási kötelezettség terheli.”
Ezzel gyakorlatilag olyan helyzetet teremt az új rendelet, hogy a gyártók az általuk gyártott termékekre (pld. ajtó, ablak, lift stb.) jótállásra jogszabályilag nem kötelezhetőek, illetve helyettük is a vállalkozó kell jótálljon.
Ez a kényszerhelyzet a lakásépítők – vállalkozók megítélésében jogsértő, és diszkriminatív, ezért kezdeményezik a rendelet módosítását.
Jogharmonizációs elvekkel is ütközik az új rendelet mivel bizonyos tárgykörökben egyéb rendeleteknek ellentmond:
- a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet alapján beépíteni csak megfelelőségi igazolással rendelkező, építési célra alkalmas, minősített építési terméket szabad, melyre a gyártók szállítók kötelezettek.
- az új kormányrendelet azonban megszünteti a gyártók, szállítók kötelező jótállását, és helyettük a vállalkozót kötelezi jótállásra, azaz az építőanyag beszállítása után sem a gyártó sem a szállító jogszabályilag felelősség vállalásra jótállás keretében nem kötelezhető.
- a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint a termékre, tartós fogyasztási cikkekre kötelezően 1 év jótállást ír elő 10.000.- Ft értékhatárral. - az új kormányrendelet azonban egy 800.- Ft-os villanykapcsolóra is 3 év jótállást ír elő.
Indokoltnak tartják a lakásépítők – vállalkozók az új kormányrendelet módosítását a kötelező alkalmassági időről, megfelelőségi vizsgálatokról és tanúsításokról szóló egyéb törvényeknek megfelelően is (3/2003. I.25.) BM-GKM-KvVM.rend. építési termékek megfelelőségi igazolása, 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről 11/1985. (VI.22.) ÉVM-IPK-KM-MÉM-BKM rendelet a kötelező alkalmassági időről.)
Kívánatos lenne a lakásépítéssel kapcsolatos minden törvény, rendelet, műszaki előírás szinkronitását megteremteni, mert jelenleg az egymásra épülés elve nem érvényesül.
A MALOSZ lakásépítő vállalkozások véleménye szerint a jelenleg meglévő problémák megfelelően csak akkor oldhatók meg, ha az előírt jogszabályi megfelelőségek, jótállások konzekvensek, mindenkire nézve kötelező érvényűek, ezért feltétlenül indokoltnak tartják az előzetes szakmai egyeztetések megtartásával a kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet módosítását.
Az átgondolt, korrekt, és egzakt jogszabályi környezet nemcsak a vállalkozóknak fontos, de a lakás vásárlóknak is a legbiztonságosabb megoldást jelenti.
Budapest, 2004. február 04.
Dezső Ferenc okl. gépészmérnök
MALOSZ
